Nem titok, hogy Colin Firth odaadó híve vagyok. Így természetesen megnéztem az azonos című filmet, mikor a mozikban játszották. Aztán hazajöttem, és meggúgliztam, hogy létezik-e könyv, ami alapján a film készülhetett. Azonnal jött az eredmény: keményborítós, a filmből vett jelenettel díszített darab, minden könyvesboltban megtalálható.
Aztán a bevezetőt olvasva jött a meglepetés...

Forrás: gabo.hu

Nem a könyv alapján készült a film. Sőt. Mark Logue-ot, az egyik szerzőt meghívták egy film forgatására, ami a nagyapja, Lionel Logue és Albert yorki herceg, később VI. György király kapcsolatát dolgozza fel. Ennek hatására kezdte el kutatni nagyapja hagyatékát, és a talált dokumentumok alapján írta meg a könyvet, az újságíró Peter Conradi segítségével.

A történetről röviden, ha valaki még semmilyen formában nem találkozott volna vele:
Albert yorki herceg - Bertie - gyenge egészségű ember volt: állandó gyomorpanaszok, később tüdőrák és trombózis gyötörték. Ám legfőbb problémája a beszédhibája volt, mely a nyilvános szereplések alkalmával csúcsosodott ki, olyan mértékben, hogy ha mikrofont látott, gyakorlatilag teljesen elakadt a szava. Ám a címével együtt járt, hogy egyre több ilyesfajta kötelezettség hárult rá, ezért muszáj volt kezeltetnie dadogását, hogy ezeknek meg tudjon felelni.
Lionel Logue ausztrál bevándorló, beszédterapeuta volt. Bár orvosi végzettséggel nem rendelkezett, előképzettségével (irodalom, színjátszás és retorika), valamint megfigyelőkészségével képes volt arra, hogy felismerje a különféle beszédhibák fizikai eredetét, azt légző- és hangképző-gyakorlatok, illetve sajátos önbizalomtréning elegyével enyhítse, megszüntesse.
Szerencsés véletlennek és a hercegné kitartó támogatásának köszönhető, hogy a két ember találkozott. Logue a megilletődöttségét háttérbe szorítva, a többi pácienssel egyenrangú módon kezelte a herceget, aki kivételes elkötelezettséggel, a gyógyulni akarás kényszerével vetette alá magát a gyakorlatoknak. Viszonylag rövid idő alatt jelentős és tartós javulást értek el, olyannyira, hogy évekre fel is függesztették a kezeléseket. Kapcsolatuk akkor vált újra a korábbihoz hasonlóan intenzívvé, mikor Bertie átvette bátyjától a trónt. A következő években minden nyilvános beszédre Logue segítségével készült fel a király.

Ha valakit érdekel, hogy milyen volt az élet egy kalandvágyó ausztrál számára a két világháború között, hogy milyen volt a Harley Street legvégéről huszonnégy szobás nyírfaligetes házba költözni, hogy milyen az élet egy regnáló királyi család tagjaként, ha valaki bennfentes-mód közelről megismerné Erzsébet királynő édesapját, mindenképp olvassa el a kötetet. Én nagyon élveztem, jó élmény volt átrágni magam rajta.
Annak ellenére, hogy szerintem nincs jól megírva a könyv. Időnként olyan érzésem támadt, hogy ez az öt oldal, amit most elolvastam, pontosan azzal a céllal íródott, mint amikor egy tanulmányban hiányzik még három oldalam, ezért egy, a téma szempontjából jelentéktelen tényt kifejtek, mintegy a háttérinformációkra vonatkozó tudásomat csillogtatva. (Szakkifejezéssel élve: rizsa.) Próbál valamiféle keretes szerkezetet adni a szerkesztő, de a naplóbejegyzéseket, levelezéseket, újságcikkekből gyűjtött információkat nem tudja egységes módon összeszerkeszteni, pedig a szándék érződik rajta. És akkor a fordításról még nem beszéltem. Bár angolul nem olvastam, így nem mondhatom egyértelműen, hogy a fordítás rossz, nem sikerült mindent értelmes magyar mondat formájában visszaadni. Sőt, a kötet címét a bevezetőben következetesen helytelenül emlegetik (A királyi beszéd). Ezek a bakik kimondottan bosszantottak.

Miután újra elolvastam a könyvet, mindenképp meg akartam nézni még egyszer a filmet, hogy friss emlékek alapján össze tudjam hasonlítani a kettőt. Megtörtént. Ákos legnagyobb örömére így állandó kommentárban lehetett része, amit valószínűleg - meglepő módon - nem bánt, mert az lett a vége, hogy közölte, hogy ezek után neki is el kell olvasni a könyvet.
Utóbbi a filmhez képest nagyobb időszakot ölel fel. Nagyobb hangsúlyt fektet Logue családjára. Logue sokkal nagyobb tisztelettel fordul Bertie felé. Azok az események, eredmények, amik a filmben drámai fordulatként jelennek meg, a könyvben kitartó munka gyümölcsei.
Viszont a film vitathatatlan erénye, hogy Colin Firth szerepel benne. De ha igazságos akarok lenni, Geoffrey Rush munkája ugyanannyira méltó a figyelmünkre, még ha nem is olyan jóképű...

Utóirat: Az alcímben szereplő számok láttán, illetve a havi felvezető ismeretében felmerülhet a kedves olvasóban, hogy valami kavarodás történt. Így is van: a 18-as tétel kimaradt. Ennek oka igen egyszerű, ám annál bosszantóbb: bizonyos pernahajder, aki legutóbb kivette a könyvtárból a listámon szereplő kötetet, három hét késésben van a visszavitellel, így hiába jegyeztettem elő, nem tudok hozzájutni. (Ezúton kérném, ha véletlenül az olvasóim között van, hogy tegyen eleget a kötelezettségének. Illetve kérdezem ismerőseimet: van olyan, akinek megvan Marilynne Robinsontól a Gilead című kötet?)