Avagy: Egy napom Karinthyval. Már a nap is stílszerűen indult: jócskán elaludtam, mint Bauer a Reggel hétkorban. Egy órája nyomkodtam a szundit, és közben rendkívül meggyőzően alkudoztam magammal, hogy miért is érek rá még öt percig. Ennek megfelően az Elkéstemet a kádban…

Látatlanban elég felemás volt a viszonyom ehhez a könyvhöz. Egyrészt örültem, hogy hozzájutottam egy Kós Károly-életrajzhoz, másrészt úgy voltam vele, mint az Erdély című írásával. Kíváncsi voltam rá, tudtam, hogy építő jellegű lesz, de tartottam is tőle, hogy hogy fogok…

Egy kis képösszefoglalóval készültem a kihívás felének teljesítése alkalmából. :) És egy nagy köszönet mindenkinek, aki eddig elkísért benne. :)

Az elmúlt fél évben nem olvastam olyan könyvet, amiről annyira ne lett volna semmi mondanivalóm, mint a Bovarynéról. Napok óta pihentetem-érlelgetem, elolvastam több elemzést, ám továbbra sincs semmi hozzáfűznivalóm. De ez talán nem is meglepő annak fényében, hogy igazán nem…

Elég ijesztő a tudat, hogy a tételek feléig eljutok ebben a hónapban. Elég ijesztő a tudat, hogy már az év fele eltelt. Ellenben az megnyugtató, hogy a kihívás feléig eljutottam mostanra, még ha egy könyv csúszásban is vagyok. A challenge szempontjából nem nézek könnyű két…

A havi felvezetőben volt már szó arról, hogyan esett a választásom pont erre a könyvre. Egy hete fejeztem be, már a könyvtárba is visszavittem, és most némileg tanácstalanul ülök itt a klaviatúra fölött, hogy mit is mondhatnék róla. Majdhogynem a szerző nevét is meg kellett…

Oscar Wilde 1890-ben írta meg egyetlen regényét. Valahányszor alkalom adódik rá, elmondom, mennyire szeretem ezt a könyvet. Felmerülhet a kérdés: miért?Valójában Oscar Wilde-ot csodálom. Az éleslátását, objektivitását, amivel az élet olyan jelenségeit és mozgatórugóit látta…

Azt már írtam a havi felvezetőben, hogy úgy esett a választás erre a Stephen King darabra, hogy olvasni még nem olvastam, ellenben a film elég mély benyomást tett rám, és pont bent volt a könyvtárban. Ez a kicsit esetleges döntés beigazolódni látszott egyrészt Ákos reakciója…

Mióta az eszemet tudom, ott vannak anya polcain a Robin Cook könyvek. Évről-évre egyre több. Valahogy mégsem jutott eszembe soha, hogy levegyek egyet közülük, és beleolvassak. Tudtam, hogy orvosi témájú krimik. Talán pont ez tartott vissza. "Sima" krimit soha nem olvastam még. Annak…