Úgy képzelem, egy blog első posztjának frappánsnak kellene lennie. Be kellene mutatkoznom, leírni, hogy miről szól a blog, és miért is veselkedtem neki. Fel kellene keltenem az olvasók, követők érdeklődését valamivel, és a továbbiakban azt fenntartani. Nos, akkor próbáljuk meg.

Lány vagyok, huszonéves. Még tanulok, mellette folyamatosan szöszmögök valamit, mert tombol bennem az alkotási vágy. Emellett, mióta megtanultam olvasni, úgy az óvodai évek vége felé, igazi könyvmolynak is tartom magam. Amiből soha nincs elég a lakásban, az a könyvespolc.
Ifjú tinédzserként a barátnőimmel, barátaimmal íróknak készültünk. Nem elégedtünk meg a versekkel, novellákkal, nagyra törtünk, mindenki regényben utazott. Még ma is van az íróasztalom fiókjában néhány spirálfüzet, félbehagyott regények. Detektíves, szellemjárta kastélyos, vámpíros, kalózos. Szinte minden hónapban másért rajongtunk, ez szabta meg a témaválasztásainkat is.
Morgen Hart az egyetlen befejezett regényem főhősnője. Természetesen rólam mintázva. Az elmúlt tizenkét évben eléggé összenöttünk. Innen a névválasztás.

Mint már említettem, elég sokat olvasok. Ám az utóbbi években egy kissé beszűkült a repertoárom. Jobbára a kedvenc szerzőim frissen megjelent és régebbi regényeit olvasom újra meg újra, hiszen ezek már jól bejáratottak, pontosan tudom, hogy az adott hangulatomhoz mi illik. Ezen szeretnék változtatni már egy ideje, és új könyvélményeket begyűjteni. Váratlan helyről érkezett az ötlet, hogy hogyan tudnám ezt a nyitást megvalósítani.
December végén először a nájngegen majd féjszbúkon jött velem szembe egy kihívás 2015-re.
50 könyv 52 hét alatt. Necces. Vannak tételek, amiknek jobban utána kell járni, van, amit csak leemelek a polcról. Alaposan meg kell fontolni, hogy milyen könyvet választok, mivel határidő van. Össze kell egyeztetni az életritmusomat, az elfoglaltságaimat, a szóbajövő könyvek terjedelmét, azt, hogy mennyire ragad magával, vagy éppen rá kell beszéljem magam, hogy elolvassam a "napi adagot".
Első ránézésre jó mókának tűnt. Második nekifutásra már egy jóval komplexebb feladat. Azért döntöttem a blog írása mellett, hogy bebiztosítsam magam. Ha valahol számot kell adnom az előrehaladásról, még ha csak magamnak is, máris jóval elszántabban csinálom.

Felállítottam néhány szabályt, hogy mederben maradjon ez a dolog.
1, Kizárólag papír alapú könyvek játszanak. Hiszen az élmény része az is, hogy milyen a könyv fogása, a borítója, milyen a papír tapintása, a tipográfia.
2, Lehetőség szerint havonta 4 tételt kell kipipálni a listáról. Lesznek hónapok, mikor ez megvalósíthatatlan, de szerencsére vannak olyan tételek, amikből adódóan ezek a csúszkálások behozhatók.
3, Nem zárom ki a saját készleteimből való könyvválasztást. Bőven el vagyunk látva olyan tételekkel, amik ezt kizárják, így ha néha lehetőség adódik a "hazai pályán" való játékra, élek a lehetőséggel.
4, Minden hónapra írok egy előzetes összefoglalót, hogy milyen könyvek fognak sorra kerülni, és miért azokat választottam. Minden elolvasott könyv után írok egy kis összefoglalót, élménybeszámolót.

Ezzel számot is adtam, hogy miért és hogyan íródik a blog. Nincs más hátra, mint hogy átvegyék a terepet a könyvek. Klasszikust idézve mondhatnám, hogy:

"Challenge accepted!"